Tudom, minden csoda három napig tart, és gondolkodtam is, hogy merjek-e így nyilvánosan örülni a dolognak, de aztán úgy gondoltam, hogy ez végül is egy napló, amiben jó lenne, ha minden szerepelne, ezért leírom. A mostani éjszaka kivételével három napja átalusszuk az éjszakákat!!! Jó, nem 8-tól, mert az időben elalvás még mindig problémás (bár, ha azt veszem, éppenséggel elalszik Dani 1/2 8-8 körül, csak éppen mire a nagyokat ágyba teszem 1/2 9-9 körül, addigra pont felébred...), de azért nagyrészt 10 körül végleg bealszik, annyira mélyen, hogy be tudom tenni a saját ágyába. Innentől kezdve 6-1/2 7-ig alszik, sőt, volt olyan nap, hogy fél 8-kor kelt szopizni! A múltkor a férjem meg is kérdezte kissé meglepődve, hitetlenkedve, amikor reggel felkeltünk, hogy "A gyerek nincs itt?" :-)
A mostani éjszakát csak azért nem aludta át, mert ott ragadtunk anyuéknál, és most először, mióta Dani megszületett, ott aludtunk. Ez azt jelenti, hogy mindannyian egy szobában, tehtá számomra nyilvánvaló volt, hogy nehézkes lesz az alvás, ezért nem is láttam értelmét, hogy az anyuéknál levő utazóágyat kinyissuk, hiszen pár óra múlva úgyis felkel Dani, és akkor kelhetek fel, hogy kivegyem, és betegyem magam mellé. Így inkább eleve oda fektettem, szépen bele is aludt a szopiba 10 körül. Éjszaka kétszer kelt, de nem sírt, úgyhogy szerintem ha a saját ágyában lett volna külön szobában itthon, most is visszaaltatta volna magát az ujjával, de azért megszoptattam mindkét alkalommal, csak hogy kihasználjam az éjszakai szoptatás előnyeit is. De még így is fél 4-kor kelt először éjjel, aztán fél 6-kor, és mindkétszer gyorsan elaludt. Szóval még így is nagyon jó volt.
Mondom, hogy nagyon jó, de közben (ugye milyen a hülye anya, nekem semmi se jó) sajnálom is. Egyrészt azért, mert azért fura, de hiányzik, hogy éjszaka átölelhetem, érzem a szuszogását mellettem, szoptathatom, és minden rezdüléséről tudok. A praktikusság szintjén pedig azért sajnálom, mert most meg minden reggel tejben fürödve ébredek. Ez önmagában biztos nagyon jó dolog, csakhogy iszonyúan feszül és fáj a túltelítődöttség miatt a cicim, ami nem túl kellemes. Arról nem is beszélve, hogy így ugyebár kevesebb tej termelődik, és úgy érzem (bár ez lehet, hogy belemagyarázás), hogy mióta átalussza Dani az éjszakát, estére mintha kevesebb tejem lenne. Talán ezért is ébred fel 9-kor mégegyszer szopizni, hiába szopiztatom meg 1/2 8 körül.
Azért persze kíváncsi vagyok, hogy ez az átalvás meddig fog tartani. Gondolom legfeljebb az első fogakig. Az előző két gyerekből kiindulva pedig ez már nincs messze, hiszen nekik is mindkettőjüknek 3 és fél hónaposan bújt ki az első fogacska, Daninál ez ugyebár úgy 3-4 hét. Ha azt vesszük, hogy a fogak megjelenése előtt már pár héttel ők érzik, és elkezdhet neki fájdogálni... Nos, nem sok átaludt éjszakának fogok örvendeni, az tuti. De ne legyen igazam...
A Kismama oldalán most olvastam épp egy cikket az éjszaka átalvásáról, illetve inkább az éjszakai szoptatásról, gondoltam, ide is belinkelem, hátha mást is érdekel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése