Hasfájás a köbön
Ha egy szóval kéne jellemeznem Dani 3. hetét, akkor az bizony a hasfájás lenne. Tulajdonképpen erről szólt a hetünk. 30-án éjjel nagyon rossz volt, akkor bizony sírtam egy sort már a végén. A kis uraság a 9 órás szopi után nem aludt vissza, és bizony onnantól kezdve egészen hajnali negyed négyig összesen egyszer aludt el kevesebb, mint egy órára. Azon kívül viszont nyomta rendesen. És nem csak simán ébren volt, mert az még talán nem is zavart volna annyira, hanem sírt, hol csak nyűglődősen, hol keservesen. Ez volt az az éjszaka, amikor mindent bevetettünk. Próbáltam szoptatni, akkor mindig kicsit megnyugodott, de amint letettem, rögtön újra felsírt. Ez tartott 3-ig, akkor már nagyon szenvedtem én is, nagyon fáradt voltam. Próbáltam forralt vizet adni neki, se a cumisüveget nem akarta elfogadni, és a vizet is kiköpte, pólyába kötöttük (hátha úgy nagyobb biztonságban érzi magát), pelust cseréltem neki (közben rotyizott rendesen, gondoltam bántja a fenekét a kaki), ringattam, szoptattam. A végére annyira elkeseredett voltam, hogy minden cumiellenességemmel együtt előkerestem a babaváró ajándékcsomagban kapott cumit, jó forró vízben átmostam (nem igazán volt kedvem 5 percig kifőzni így éjjel...), és bedugtuk a gyerek szájába. Először furcsállta a dolgot, de aztán nekiesett, és cumizott rendesen, És erre végre elaludt!!! Így végre mi is aludhattunk egyet. Még egyszer fent volt szopizni azon az éjjel, de a visszaalvással akkor már nem volt gond, cumi nélkül is ment.
Másnap felhívtam a gyerekorvost, mert az egyik barátnőm a Babaszoba fórumáról ajánlotta az Espumisant, megkérdeztem, hogy tényleg lehet-e. A gyerekorvos helyeselt, és ajánlotta még az Infacolt. Úgyhogy férjemmel közöltem, hogy azt vegye, amelyik az olcsóbb. Espumisant vett, de csak délutántól adtuk Daninak, mert persze napközben megint minden rendben volt, csak estére kellett, hogy hasson neki. Nem akartam sokat kockáztatni, biztos ami biztos alapon kapott este édeskömény teát is, és már 3/4 12-kor betettem a szájába a cumit. El is aludt, és a szilveszter éjszaka így elég jól telt. A nagyobbak is elmentek aludni úgy 10 körül, mi kb. 1/4 3-ig tévéztünk. Utána fél 3-kor ébredt Dani, de szerintem csak azért, mert akkor mentem fel, és vittem őt is magammal, addig közöttünk volt, és aludt. Utána csak reggel 6-kor evett legközelebb. Csak az volt a rossz, hogy nem tudtam, hogy a gyógyszernek, vagy az édeskömény teának köszönhetjük a változást. Elhatároztam, hogy következő nap csak az egyiket kapja, hogy kitalálhassam. Tehát 1-jén csak Espumisant kapott, és ismét kellemes volt az éjszaka csak két szopival. A következő éjszaka is nagyon jó volt, aminek örültem, mert 3-án már kezdődött az ovi a nagyobbaknak, és olyankor jóval korábban kell kelnünk. A szünetben bizony legtöbbször csak 9 körül keltünk fel. Most viszont fél 7-kor kíméletlenül ébrednem kell, hogy elkészítsem a nagy ovisokat.
3-án már csak délután kapott Espumisant Dani, este nem. Kíváncsi voltam, mi lesz, ha elhagyom a gyógyszert. Nem volt gond, megint csak kétszer szopizott éjjel, és nem volt gond a pocakkal. 4-én már egyáltalán nem kapott gyógyszert. No, így már azért nem volt tökéletes a dolog, az éjféli szopi után csak egy órával tudott csak elaludni, addig cseréltünk neki pelust, és végül megint cumi lett a vége. Éjjel kelt egyszer szopizni, utána másfél óra múlva megint, de akkor nem nagyon szopizott, inkább tekergett, szenvedett és rengeteget pukizott. Ez majdnem egy órát tartott, utána visszaaludt, és rendben volt reggelig. Viszont aznap délután iszonyú volt... 3-tól fél 7-ig nem aludt egy pillanatot sem, viszont egyfolytában szenvedett, sírt. Szoptattam többször is, kipróbáltuk a hordozókendőt, hátha megnyugszik, de az is csak ideiglenes sikert hozott. aztán sikerült fürdés előtt aludnia fél órát, aztán megint egy óra ébrenlét következett. Este szépen elaludt, de éjjel megint nehezen aludt vissza a fél 12-es szopi után. Megint volt peluscsere, aztán újra megszoptattam, és megint csak 1-kor aludt el. Onnan viszont nyomta 4-ig, aztán negyed 8-ig.
Tegnap kijött a védőnő. Úgy volt, hogy mi megyünk tanácsadásra reggel, de a nagy hideg miatt nem tudtuk elkezdeni a levegőztetést, így még kicsit sok lett volna Daninak hirtelen a fél órás séta. Úgyhogy előző nap odatelefonáltam, és megbeszéltük, hogy majd hétfőn kijön, mert most meg van fázva, nem szívesen látogat ilyenkor újszülöttet. Erre mégis megjelent tegnap délben. Egy kicsit furcsálltam, de azért örültem neki, mert így el tudtam mondani a dolgokat. Egyrészt ezt a hasfájás dolgot, másrészt azt, hogy még mindig rengeteget bukik. Megmértük Dani meztelen súlyát, 3280 gramm volt, ami azt jelenti, hogy 750 grammot hízott. A védőnő szerint az elvárható hízás egy újszülöttnél heti 10-15 deka, tehát Daninak eddig a hazajövetelünk óta kb. 20-30 dekát kellett volna híznia, ő viszont ezek szerint majdnem 80 dekát hízott, tehát szerinte egyszerűen túl sokat eszik! A tanács úgy szólt, hogy ne tegyem mellre 3 óránál sűrűbben, mert azért bukik, mert túleszi magát. Ha előbb kezd el sírni kajáért, adjak neki inkább vizet. Hmmm. Ha ez két napig nem segít a bukásokon, akkor pedig vegyünk neki Nutriton tápszert, és abból adjunk egy-két kanállal minden szopi előtt, mert az segít a pocakjának, hogy ne bukjon. Ha ez sem segít, akkor ki kell vizsgálni, nincs-e valami gond a gyomrával. Egyébként mindent rendben talált Danival, a köldöke szép, és nagyon érdeklődő. Igen, pár napja már nem minden szopi után alszik vissza rögtön, inkább hatalmas szemekkel nézelődik, "ööööö, eeeee" hangokkal beszélget, ismerkedik velünk és a világgal. Néha bizony huncutul majdnem elmosolyodik! :-)
Nos, aznap délután megpróbáltam eleget tenni a tanácsnak, de Dani bizony máshogy gondolta... Ő bizony két órával szopi után lett éhes, és hiába adtam neki, vizet (halvány édeskömény teát), ugyan elfogadta, de utána ugyanúgy kereste a cicimet bömbölve. Hát persze, hogy feladtam, és én bizony megszoptattam. Ugyanis én úgy tudom, hogy pont az a jó a szoptatásban, hogy anyatejjel nem lehet túletetni egy gyereket, és igenis lehet 3 óránál sűrűbben szopiztatni, IGÉNY SZERINT! Így elhatároztam, hogy a tanácsnak ezt a részét nem fogom betartani. Annyit megteszek abból amit mondott a védőnő, hogy a szopi után nem teszem le rögtön az ágyába, hogy ne legyez azonnal vízszintesen. Lehoztuk a hordozót a padlásról, azt kipárnáztam, és abba tesszük szopik után fél órára, és csak utána az ágyba. Na, persze így is bukik rengeteget, de legalább nem az ágyába a saját füle alá...
Annyi történt még a héten, hogy elkezdtük Daninak adagolni a Vigantol cseppet, naponta egy csepp megy az esti szopi előtt. Elvileg a szájába kéne egyenesen cseppenteni, de hiába próbáltam, kevesebb megy bele, mint a régi, kanalas módszeremmel. Tehát én maradtam a bevált dolognál. Anyatejet fejek egy műanyagkanálba, abba cseppentek Vigantolt, és megetetem vele. Első néhány alkalommal nehezen ment, sok kijött, de most már egész ügyesen benyeli a kanálból.
Drága Maja! Nagyon lemaradtam. Csak most jártam Nálad, aztán jöttem ide. Először is sok-sok boldogságot, jó egészséget, türelmet, kitartást kívánok Neked.
VálaszTörlésNagyon elérzékenyültem mikor (sajnos csak most) olvastam ezt a hatalmas hírt.
Ha időm engedi, jövök ide Hozzátok.
Köszi a jókívánságokat, várunk, amikor csak időd van... :-)
VálaszTörlés