Ünnepek
Nos, Szenteste férjem éjszakás volt, így mi délelőtt ünnepeltünk. De így is nagyon jó volt. Érdekes, mert idén először nem görcsöltem annyira, hogy minden klappoljon. Persze jó lett volna, de most valahogy nem érdekelt, ha valami nem pont úgy sikerül, ahogy szokott. Amikor megszólalt a csengő, a férjem nem indult el azonnal a gyerekekkel az emeletről, Eszti jött le, aztán szaladt vissza, hogy hívja a többieket. Aztán persze nem akart senkit megvárni az ajándékbontással, alig lehetett visszatartani. Máskor ezekért a dolgokért haragudtam volna a férjemre, hogy miért nem képes odafigyelni, hiszen évek óta így csináljuk. Most azonban csak nevettem Esztin, és nem haragudtam senkire. Így sikerült, hát ez van. Dani is természetesen ott volt a fa alatt, mint ajándék a férjemnek. Betettem pólyába, szépen átkötöttem egy karácsonyi szalaggal, amibe betűztem a férjem másik ajándékát. Esztinek nagyon tetszett, utána mindenkinek elmesélte, hogy a papa kapott egy kisbabát! :-)
Az ünnepek alatt Dani és én persze nem mentünk sehova, hiszen még hozzá kell szoktatni a levegőhöz, és egyébként is hideg volt, röpködtek a mínuszok. Ezért inkább a család jött hozzánk. Még 24-én a szüleim átjöttek ebédre, majd 26-án az egész családom eljött, hogy legyen egy kis családi karácsonyozás is. Aztán elmentek az apukám felőli rokonsághoz délután, ahol a gyerekek nagyon jól érezték magukat. A két ünnep között a férjem szerencsére már szabin volt. Bevásárolt, elvitte a nagyobbakat sétálni, apósomhoz karácsonyozni, szánkózni, szóval sokat segített, hogy tudjak pihenni, vagy Danival lenni. Szóval igazán hawaii volt az élet. Sajnos azonban egy dolog kicsit beárnyékolta ezt az aranyéletet. Úgy tűnik, a második hétre Dani teljesen megfordította a nappalt és az éjszakát. Napközben továbbra is csak eszik, alszik. Késő délután, és éjszaka viszont elkezdett nagyon nyűglődni, szenvedni a pocakjával, és nagyon sokat kéretőzik mellre. És egyre többet bukik. Akartunk digitális mérleget kölcsönözni, de sajnos elfelejtettünk érte menni a rendelőbe karácsony előtt. Így csak 28-án lett digitális mérlegünk. Lehetett volna már egy nappal korábban is, de egy kis kavarodás miatt a férjem egy manuális mérleget hozott haza a tanácsadóból, én meg azzal nem tudok mérni. De különben is le volt beszélve a digitális mérleg, úgyhogy másnap sikerült is megszerezni.
Ezen a napon, azaz 12 napos korában Daninak leesett a köldökcsonkja is. Még pár napig azért kezelgettem a köldökét alkohollal, és hintőporral, aztán már csak alkohollal, de úgy láttam, nagyon szép lett neki. Erre a napra esett az első orrszívás is. Sajnos eléggé szörcsögött Dani, estére kénytelenek voltunk elővenni számára is a porszívót. A "nemes feladatot" átadtam a férjemnek, én nem bírtam megtenni. Olyan picike még!!! Szerencsére megtaláltam később az elemes kisebb orrszívónkat, és azzal már én is tudtam neki szívni a következő napokban. szerencsére csak 3 napig kellett szívni, utána már csak kicsit szörcsögött, úgyhogy abbahagytuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése