Dani 6 hónapos

Napirend: Még mindig átalussza az éjszakákat, reggel 6 és 7 között szopik, ebbe belealszik, és és így még kb. 1-másfél órát ráhúz. Délelőtt 10-11 körül általában újra alszik, majd 2-fél 3 körül megint. Ha nagyon menős délutánunk van, néha még alszik délután 6 körül is fél-egy órát, aztán este a szopiba alszik bele 10 körül.

Mozgás: Mostanra hátról hasra és hasról hátra tud fordulni, igaz elég lusti, ha nem muszj, akkor inkább nem teszi az utóbbit, hanem sír, hogy én fordítsam meg. Érdekes az is, hogy ha hátra teszem le, akkor pillanatok alatt hason van (pedig régebben utált hason lenni), de ha véletlenül átfordulna hátra valamilyen okból, akkor már nem fordul újra meg, hanem sír, hogy fordítsam vissza. Szóval lustik vagyunk... Popsiját szokta felemelgetni úgy, hogy az arcát közben a földbe fúrja, de se nem áll négykézlábra, se nem kúszik még. Igaz, el tudja magát tornászni a játékért, ha nincs nagyon messz, de inkább még csak maga körül tud fordulni.
Kedvence a lábrágás, amivel kb. egy hónapja foglalatoskodik. Hordozóban, vagy pelenkázón, egyre megy. Megkaparintja a bokáját, és a lábujja már a szájában!
Erősödik a karja, háta is. Gyönyörűen kitámasztja már magát, és "repülőzni" is nagyon szeret (ez az, amikor hason fekve széttárja a karját, lábát, és felemeli a levegőbe).
Ülni még nem nagyon tud, próbáltam, hogy mennyire megy neki támaszkodva, de még nagyon billeg, úgyhogy ezt a kérdést elnapoltuk néhány héttel.
A játékok után már egy kézzel nyúl legtöbbször (jobb kézzel leginkább), nagyon lassan, megfontoltan, és ezért el is találja, amit akar. Az elengedés még nem megy tökéletesen, de azért jók vagyunk a játékok eldobálásában. Át tudja venni egyik kezéből a másikba a játékot, de nem nagyon szokta. Amit megfog, az általában rögtön a szájában landol.

Beszéd: Egy-két hete belépett az életünkbe az "ó" és az "ő" hang. Irtó édes, ahogy csücsörít egyet a szájával, és nagy komolyan közli, hogy: "hőőőőőőőőőőőő", vagy "hóóóóóóóóóó". Főleg, hogy most egy hete még a hangja is rekedt, mert összeszedtünk egy kis vírust, és köhög. Meg tudnám zabálni, hogy milyen cuki (na persze, a szörnyű anya, ahelyett, hogy aggódna a betegség miatt, még cukinak is találja a rekedt babája hangját... :-D)!

Étkezés: Sikerült idáig kizárólag szoptatni, aminek nagyon örülök. A 6 hónapos fordulót viszont almalével ünnepeltük, hiszen eljött az ideje a hozzátáplálásnak. Ha érdekel, hogyan is kezdem én ezt a dolgot, nézd meg az erről készült videónkat. (Tervezem, hogy ebből egy sorozatot csinálok, úgyhogy figyeljetek!)

Persze azért ez még csak kóstolgatás, így továbbra is az anyatejre támaszkodunk, amiből szerencsére még mindig van bőven. Mostanában szinte mindig csak egy mellből szopik, ritkán előfordul, hogy késő-délután, estefelé már kettőből.
Normál napokon 5-6 alkalommal szopik. Reggel 6 körül, aztán 9-10 körül, délután 1-2 között, aztán fél 5-5 körül, majd 7-8 körül megint éhes, és aztán az utolsó, altató szopi úgy 9-10 körül esedékes. Persze vannak napjaink, amikor ennél sokkal többet szopik, sőt, vannak olyanok is, amikor sokat alszik, és átalszik egy szopit, ilyenkor kevesebb alkalommal szopik.
3 hete elkezdtek kijönni ténylegesen is a fogai, mostanra van már 2 és fél. A két alsó metsző jött ki először. Az egyik kicsi ferdén, elég fura volt, meg is szenvedtünk vele. Ugyanis a harmadik közvetlenül mellette, illetve félig mögötte jön, kicsit rá van nőve. Még csak a fele van kint, azt hiszem, de elég furán állnak. Elgondolkodtam azon, hogy megmutatom egy gyerekfogorvosnak, de egy ismerős gyermekorvos azt mondta, hogy majd kiigazodnak. Szóval még várok egy icsit, és majd meglátjuk.

Gyarapodás: Az 5 hónapos súlyhoz képest most egész keveset hízott, csak 260 grammot, most 6880-ra mérték 2 nappal a hóforduló előtt. Utoljár 3 hónaposan mérték a hosszát, akkor 57 centi volt, most pedig 69 centit mért a védőnő!!! Nem csoda, hogy a most vásárolt 67-es bodyk csodák csodájára nem lettek nagyok!

Viselkedés: Napközben Dani továbbra is nagyon barátságos, mosolygós baba, de azért az idegenekkel már nem mindig közvetlen. Kiválasztja, hogy ki neki a szimpatikus, és az, aki ebbe a kategóriába esik, nyugodtan kézbe veheti, gügyöghet hozzá, ezerrel kapja a mosolyokat. Ha viszont valaki nem szimpatikus neki, akkor aztán rá se nézhet! Úgy ordít, hogy alig lehet lenyugtatni. Szerencsére ilyenből kevesebb van, de azért akad. A közvetlen családban viszont mindenkivel barátságos, legújabban az apjával is nagy haverságban van. Ha ő megjelenik a látótérben, le sem veszi róla a szemét, előveszi a "de cuki vagyok, ugye te is úgy gondolod?" mosolyát, és vigyorog ezerrel! A tesói meg aztán abszolút mosolyforrások. Ha őket meglátja közeledni, rögtön felragyog, és alig várja, hogy gyúrják egy kicsit. Viszont ha éhes, vagy fáradt, akkor egyelőre még én vagyok az, akinél legtöbbször megnyugszik, de anyukámnak is sikerül ez sokszor, de neki valamiféle csodás képességei vannak a babák, kisgyerekek megnyugtatása, elaltatása terén. Nemhiába lett óvónő, gondolom...
Nagyon szeret a rágókáival játszani, kedvenc játék most az elefántos rágóka, amit tőlünk kapott húsvétra.
Kezd nehéz lenni a pelenkázás, ugyanis folyton forog, mert a fölötte, mögötte levő dolgokat akarja nézni. Alig bírom fogni, általában akkor ugrik ki a pelenkából, mikor már popsikrémes az alfele, és éppen hajtanám fel a pelust. Kedves tőle, mi?

Az én állapotom: Hmmmm, inkább ne beszéljünk róla. Jól vagyok, de fáradtan. Az elmúlt két hónapban klassz pocakot szedtem fel, mivel ugyebár a lábam miatt nem tornáztam, és sajnos a nassolás nagyon megy... Most próbálok kevesebbet enni, de nem megy túl jól.

Egyéb: Dani nagyon szeret levegőn lenni. Megfigyeltük, hogy ha kitesszük babakocsiban a teraszra, teljesen jól elvan, jókat alszik, nyugodtabban játszik. Amilyen fázós volt télen, annyira melege van most folyton. A nyári melegben legszívesebben egy szál bodyba van, de legjobban meztelenkedni szeret.
A BCG oltás már csak egy kis seb, de még mindig látszik.

Nos, már mennem kell, köszi, hogy itt voltál!