Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie Kids Birthday tickers
Lilypie First Birthday tickers

2012. február 7., kedd

2012. Február 7.

Tudom, már megint sokat hagytam ki. Meg sem próbálom behozni a lemaradást. Úgy döntöttem, hogy az aktuális dolgokat fogom leírni, és majd folyamatosan kiderül az előzmény is.

Az előző pár hónap jó sűrű volt, talán most egy kicsit csendesebb időszak következik. Bár ki tudja, mindig van valami.

Nagyon sokan kérdezik, hogy vagyunk, és többen kezdik úgy, hogy "nem írtál mostanában a blogodba". Ez nagyon jól esik, tehát vannak, akik olvasgatják, úgyhogy íme, hogy is vagyunk.

Dani:

Ezerrel mászik négykézláb, de még nem jár. Egy-két hete kezdett megállni kapaszkodás nélkül, és a kezdeti néhány pillanatos állásról mostanra odajutottunk, hogy pár másodpercig megáll, sőt a héten elkezdett úgy fölállni, hogy nem használt közbe kapaszkodót sem. Ha megfogom az egyik kezét, már eltotyog pár lépést, sőt, csütörtökön már mintha tett volna egy apró lépést is. De lehet, hogy ezt csak az én anyai szemem gondolta önálló lépésnek. A játék babakocsit, játék bevásárlókocsit simán végigtolja a nappalin, de ha valahova gyorsan akar eljutni, négykézláb megy.
Jelenleg 10 foga bújt ki. Sok mindent eszik, a tejtermékekből már csak a tejet nem próbáltuk. Nagyon szereti a zöldborsót, és a minap kipróbáltuk a halat, ami szintén nagyon ízlett neki. Az már tuti, hogy a magyaros ízeket nagyon fogja kedvelni.
Továbbra sem alussza végig az éjszakákat. Napközben általában egyszer alszik, kb. 1-2 órát délután. 4-5-szö szopizik, plusz éjszaka 2-3-szor. Elég fárasztó, de talán vége lesz egyszer ennek az időszaknak is.

Peti:

Nagyon élvezi az ovit továbbra is. Már egész nagyfiús a kinézete, de a viselkedése nem az. Szereti azt játszani, hogy kisbaba, úgy beszél, stb. Gondolom, ez Dani miatt van. Elkezdtünk vele pszichológushoz járni a Nevelési Tanácsadóba, mert tavaly januárban elkezdett kicsit dadogni, de ez nem múlt el, hanem egyre zavaróbb lett. Végül októberben beszéltem az óvónénikkel, és eldöntöttük, hogy meg kéne néznie egy pszichológusnak, hogy vajon mitől lehet. Ma volt a harmadik alkalom, és Peti nagyon élvezi. Kíváncsi leszek, a végén (4-5 alkalom után) mit fog mondani Sári néni.

Eszti:

Kész kis hölgy lett belőle. Az utóbbi hónapokban rengeteget változott, úgy érzem, ebben nagy szerepe van annak is, hogy az új oviban sok barátnője van, akik szívesen vannak vele. Egészen kinyílott, és nagyon készül az iskolára. Kicsit talán komolyodott is. Ha olyan pillanatban kapom el, akkor szívesen segít otthon. Viszont egyre többször fordul elő, hogy irtózatosan dacos. Mondok valamit, és ő "csakazértse". Ilyenkor nagyon nehéz vele.
Elkezdtünk gondolkodni az iskolakérdésen, de nem egyszerű a helyzet. Ugyanis tavaly eltolták a körzethatárokat Dunakeszin, így abba a helyzetbe kerültünk, hogy a körzeti ovi melletti iskola a Fazekas már nem a mi iskolánk. Helyette a Bárdosba tartozunk, ami viszont lent van a Fő úton, ami éppen az ellenkező irányban van az ovihoz képest. Ha oda kellene Esztinek járni, akkor vagy gyalogolhatnánk egy órát reggelente, mire Peti az oviba ér (hiszen nyilván először Esztit vinném iskolába, aztán Petit oviba), vagy megint autózni kéne. Egyik megoldás sem tetszik. Viszont nagyon sok helyről hallom, hogy körzeten kívüliként esélyünk sincs bekerülni a Fazekasba, pedig az nagyon kényelmes lenne, arról nem is beszélve, hogy úgy tűnik, Eszti barátnői is odamennek. Szóval ez ügyben még futunk egy-két kört, és fogalmam sincs, hogy mi lesz. De az tuti, hogy szeptembertől iskolába kell járnia.

Én: 

Jól vagyok, szeretek itthon lenni, jelenleg valahogy eszembe sem jut, hogy el kéne menni dolgozni. Rákaptam megint a horgolásra, kötésre, varrásra, és ezt nagyon élvezem. Változatosságnak pedig scrapbookozok a laptopon, igaz, ezt mostanában ritkábban teszem. Nagyon gondolkozom azon, hogy ha Dani 3 éves lesz, és nem lesz újabb gyerekünk (igen, benne van a pakliban, igaz, hogy kérdőjellel), egy időre még itthon maradnék főállású anyaként. Esetleg közben itthon korrepetálhatnék matekból, informatikából, vagy horgolhatnék, varrhatnék, és az alkotásaimat eladnám. Nem tudom, még gondolkozom rajta.

Mára ennyi talán elég is olvasnivalónak.
Szép napot mindenkinek!

1 megjegyzés:

  1. Jó volt olvasni Rólatok. Hát, nem semmi lehet 3 gyerekes anyának lenni. Plusz még az éjszakai 2-szeri ébresztés! Minden elismerésem, s további kitartást! (Én most látom csak, hogy bizony kettővel sem egyszerű. Persze nagyon jó érzés a nehézségek, fáradtság ellenére is.)

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...